Mi a különbség a lágyvíz és a sótalanvíz között?

Gyakran tapasztaljuk, hogy a lágyvíz és a sótalanított víz fogalmát összekeverik – még szakemberek is. Azonban nem mindegy, hogy pl. egy párásító vagy gőzelőállító, sterilizáló rendszert sótalanított vagy lágyított vízzel üzemeltetnek. A lágyvíz alkalmazása a fenti rendszereknél jelentős szervizköltséggel jár, ugyanakkor egy ipari mosógép vagy fogorvosi szék üzemeltetéséhez tökéletes megoldást jelent.

Miért lényeges, hogy pontosan ismerjük a lágyvíz és a sótalan víz közötti különbséget?

A víz keménységét összkeménységmérő készlettel vagy fotométerrel mérjük, és általában német keménységi fokban (°nk) vagy CaO egyenértékben (mg/l) fejezzük ki. Ivóvíz esetén a víz teljes oldott ásványianyag tartalmára a víz elektromos vezetőképességéből (µS/cm) következtethetünk, a mennyiségét pedig TDS-ben (mg/l) fejezzük ki. Ugyanakkor előfordulhat, hogy egy 0°nk keménységű víz – vagyis lágyvíz – több oldott ásványi anyagot tartalmaz (magasabb TDS értékkel rendelkezik) mint egy 20°nk keménységű víz. Ezért fontos, hogy a vízlágyítási és sótalanítási megoldások közül mindig a felhasználás és alkalmazott rendszerek függvényében válasszunk!

Az első képen jól látható ahogy egy zárt hűtőkör lemezes hőcserélőjén a lágyvízben lévő magas oldott sótartalom lerakódást okozott. A hűtőkörben lévő globális hőmérséklet nem érte el a 60°C-ot, viszont a hőcserélő felületeken a lokális hőmérséklet 100-110°C, ennek hatására a magas hőmérsékleten nehezen oldódó sók lerakódást képeztek a felületen ezzel csökkentve a hőcserélő hatásfokát és átfolyási teljesítményét is.

Evaporációs hűtőtorony esetén az oldott sótartalom kiválása nagymértékben csökkenti a hatásfokot és az evaporációs teljesítményt, növeli az energiafelhasználást és a vízfogyasztást. A pótvízellátás a gyártói előírás szerint 0°nk lágyított vízzel történt, ám a lágyítás az ilyen jellegű felhasználásnál nem jelent mindig megoldást. Ügyfelünk problémáját alacsony sótartalmú víz alkalmazásával oldottuk meg: így a havi szervizigény megszűnt, biztosítva a folyamatos, több műszakos üzemelést. A hűtőtorony jelentős nyersvíz igényét a keringetett kör membrántechnológia alapú, folyamatos szűrésével csökkentettük minimálisra.

Javasolt megoldás

Mivel a lágyvíz kalcium és magnéziumtartalma minimális, így melegvizes rendszerekben (<80-85°C) nem okoz lerakódást. Az alábbi alkalmazásokhoz általában megfelelő a lágyított víz használata:

  • mosodák, mosógépek vízellátása
  • melegvizes kazánok
  • zárt hűtőkörök, klímaberendezések
  • ivóvíz ellátás (>5°nk)

Javasolt berendezések:

Az ipari vízfelhasználás azonban sokszor megköveteli az oldott ásványianyag-tartalom jelentős csökkentését vagy teljes eltávolítását. A legtöbb olyan esetben, ahol a víz elpárlásra kerül vagy gőz fázisba lép, az oldott gázokon kívül minden oldott vagy oldatlan ásványi anyag a felületeken marad és eltömődéseket, lerakódásokat okoz, melyek károsítják a berendezéseket és csökkentik azok élettartartamát.

Hasonló probléma lép fel tisztítási vagy mosási feladatoknál: például üvegipari üzemekben az üvegalkatrészek öblítésekor vagy napelemcellák gyártása és mosása esetén a víz ásványi anyag tartalma foltokban a felületen marad.

Sok esetben szükséges az oldottanyag teljes eltávolítása olyan területek ahol a termelt víz a termékbe kerül (WFI), annak érdekében, hogy az oldott anyagok okozta vagy az általuk okozott pufferkapacitás ne befolyásolja a termékek minőségét. Elektronikaipari felhasználás esetén ahol a vizet párásításra vagy hűtésre használják, fontos, hogy teljes oldott só-mentes vízzel lássuk el a berendezéseket az elektrosztatikus kisülések elkerülése érdekében.

Az alábbi alkalmazások a legtöbb esetben sótalanvizet igényelnek:

Javasolt sótalanító berendezések: