Hogyan válasszak vízkezelő rendszert ipari felhasználásra?

30 éves működésünk során gyakran tapasztaltuk, hogy ügyfeleink számára a vízkezelés egy nehezen megfogható, ismeretlen terület. Emiatt a különböző berendezések, technológiák és rendszerek egzakt összehasonlításhoz fontos az alapfogalmak tisztázása,  hogy a műszaki tartalom és a várható költségek tekintetében egyaránt pontos képet kaphassanak.

Mivel a vízkezeléshez kapcsolódó beruházások minimálisan elvárt élettartama legalább 10-15 év, fontosnak tartjuk, hogy partnereinket támogassuk abban, hogy a beruházásaikkal kapcsolatban műszakilag és pénzügyileg is megalapozott döntést tudjanak hozni. A fentieket szem előtt tartva összegyűjtöttük a technológiák, berendezések és gyártók kiválasztásának kiemelt szempontjait, melyek segítséget nyújthatnak a tervezés és a döntéshozatal során.

Melyek a hatékony ipari vízkezelő berendezések legfontosabb ismérvei?

Az alábbi képeken jól láthatók egy szakszerűtlenül és egy gondosan megtervezett, folyamatos üzemben is alkalmazható ipari ultraszűrő rendszer közötti különbségek. A két berendezés közti különbségeket jól szemlélteti az a tény, hogy az egyik nem kapott ivóvízbiztonsági engedélyt.

Felhasználási terület

A tervezést és beruházást megelőzően fontos tisztázni a felhasználási terület vízminőségi és mennyiségi igényeit.

Nem mindegy, hogy a kezeltvíz-szükséglet egy napi néhány órát üzemelő kisipari, háztartási berendezést vagy egy több műszakos, folyamatos termelésre alkalmas rendszert igényel. A gyakorlatban gyakran előfordul olyan eset is, amikor a csekély és rendszertelen vízigény biztosítására a vízkezelő technológia üzemeltetése helyett gazdaságosabb a vizet előre kezelten, az előírt paraméterekre gyártva (pH, vezetőképesség, stb.) beszerezni.

Minőségi igény

  • Adott nyersvíz-forrásból különböző vízminőségek különböző költséggel állíthatók elő.
    Gyakran fogalmi zavart okoz a marketingesek által létrehozott kifejezések – pl. selyemvíz, RO víz, ioncserélt víz – és a technológiailag meghatározott, leggyakrabban használt vízminőségek megkülönböztetése:

    • ivóvíz (5/2023 Korm. rendelet szerint)
    • lágyított víz (keménység 0-5°nk)
    • alacsony sótartalmú víz (elektromos vezetőképesség általában <20-100 µS/cm)
    • sótalanított víz (EC <10-20 µS/cm)
    • nagy tisztaságú “finomvíz” vagy “finomsótalanított víz” (EC <0,1-1 µS/cm, TOC < 0,1-1 ppm)

Sok esetben még szakemberek is gyakran összekeverik a vízkeménység és az oldott sótartalom fogalmát. Mi a különbség a lágyvíz és a sótalanvíz között?

Mennyiségi igény:

  • A vizet használó rendszerek fontos paramétere az átfolyási teljesítmény, melyet feltétlenül figyelembe kell venni a vízelőkészítő rendszerek méretezésénél.
    Azonban lényeges az adott időszakra vonatkozó (pl. napi), egyidejű maximális vízigény megkülönböztetése az átlagos vízigénytől, hiszen az indokolatlanul nagy teljesítményű berendezések üzemeltetése jelentős többletköltséggel járhat.
    A költségek sok esetben csökkenthetők, ha a szakaszos kezeltvíz-igényt tárolótartályból biztosítjuk egy kisebb teljesítményű vízkezelő berendezés segítségével.
  • Vannak olyan vízkezelő technológiák (pl. vízlágyító és ultraszűrő berendezések) melyek esetén a folyamatos víztermelés biztosítása akár a beruházási költségek megduplázódását is okozhajta.

Miben segít a részletes technológiai terv?

Léteznek egyszerűbb, elterjedt és régóta használt vízkezelő technológiák, melyek önmagukban csupán méretezést igényelnek (pl.: vízlágyító berendezés, aktívszenes szűrés, stb.).
Az összetettebb vízkezelési feladatok azonban több berendezés vagy technológia megfelelően összehangolt működését igénylik. Ezeknél a megoldásoknál elengedhetetlen a megrendelő mennyiségi és minőségi igényeinek, valamint a pénzügyi és a helyszíni lehetőségek összehangolása egy átlátható és műszakilag megalapozott terv alapján.
Ez lehetővé teszi

  • a piaci ajánlatok műszaki tartalmának és szállítási terjedelmének egzakt összehasonlítását,
  • annak ellenőrzését, hogy a megvalósítandó rendszer megfelel-e a specifikációnak,
  • a beruházási költségek, valamint a rendszer fajlagos üzemeltetési költségeinek meghatározását.

Beruházási és üzemeltetési költségek

A kívánt vízminőség sok esetben többféle vízkezelési technológiával is megvalósítható. Az egyes technológiák beruházási és üzemeltetési költsége eltérő lehet.
Azonban általánosságban elmondható, hogy a magasabb szinten automatizált technológiák kisebb élőmunka-, vegyszer- és energiaigénye belátható időn belül kompenzálja a magasabb beruházási költségeket.

A beruházás tervezéskor érdemes számításba venni a berendezések fogyócikk-igényét (pl.: szűrőbetétek, membránok, töltetanyagok, stb.), ill. ezek mennyiségi és minőségi követelményeit is.

Műszaki tartalom és rendelkezésre állás

Az alacsonyabb beruházási költség sok esetben alacsonyabb műszaki tartalmat takar, melynek következményeként csökken az üzembiztonság, és a váratlan leállások nem tervezett kiadásokat és termeléskiesést eredményeznek.
Az alacsonyabb műszaki tartalommal rendelkező berendezések üzemeltetése és karbantartása általában magasabb költséggel jár. Ezen felül fontos megvizsgálni a nem tervezett termeléskieséssel járó többletköltségeket is.

Érdemes meghatározni a berendezésekkel szemben támasztott üzemeltetési követelményeket is, hiszen nem mindegy, hogy napi pár órás működés is elegendő vagy 3 műszakban kell folyamatosan ellátni egy teljes üzemegységet.

Karbantartás, szerviz és alkatrészellátás

Minden műszaki berendezés igényel karbantartást. Magas műszaki tartalommal rendelkező berendezések esetén a karbantartási munkák jól tervezhetően, megelőző jelleggel kerülnek elvégzésre, biztosítva ezzel a folyamatos rendelkezésre állást, megelőzve a váratlan termeléskiesést és az ebből adódó károkat.

Ritkán de a legjobb minőségű berendezés üzemeltetése során is előfordulhatnak váratlan helyzetek. Ilyenkor nem mindegy, hogy a javítást végző szakember és a javításhoz szükséges alkatrészek csak hetek, hónapok múlva állnak rendelkezésre vagy a probléma rövid időn belül elhárítható.

Az elvárt rendelkezésre állás függvényében nem csak a berendezés minőségét érdemes megvizsgálni, hanem az elérhető karbantartások és szerviz szolgáltatások rendelkezésre állásást és színvonalát is.

A nagy múltú, minőségi alkatrészeket gyártó cégek (pl.: Grundfos, DOW, Siemens, stb.) esetén hosszú távon sem okoz problémát az alkatrészellátás.

Energiafogyasztás, hatásfok

A napjainkban folyamatosan növekvő víz, csatorna és energiaköltségek mellett beruházás tervezésekor fontos szempont a berendezések energiaigénye és vízfelhasználása. Egy nem megfelelően méretezett berendezés névleges villamos energiafelvétele akár a duplája is lehet, ami egy nagyobb méretű rendszer esetén jelentős többletköltséget okoz.

A vízkezelő berendezések nagy része öblítő- vagy hulladékvizet termel működés közben. Fontos tudni, hogy a felhasznált ölbítővíz mennyiségében különböző gyártmányú berendezések esetén akár 300%-os eltérés sem ritka. A gyakorlatban előfordul, hogy különböző gyártók berendezései nem felelnek meg specifikációnak vagy a digitálisan kijelzett fogyasztási paraméterek (víz- és energiafogyasztás) sem egyeznek meg a tényleges felhasználással.

Műszerezettség

A berendezésekhez szükséges mérőegységek valamint a kezeltvíz minősítésére szolgáló mintavételi és ellenőrző egységek hiányában az üzemeltető sokszor csak a nem megfelelően kezelt víz okozta költséges meghibásodásokkal szembesül. Ezek megelőzésének érdekében fontos, hogy a berendezések rendelkezzenek a működésük ellenőrzéséhez szükséges műszerezettséggel.

A megfelelő műszerezettség lehetővé teszi, hogy a működési eltérések a meghibásodás előtt felismerhetővé válnak, ezáltal elkerülhető a nem tervezett termelési kiesés.

Folyamat automatizálás

A termelési folyamatok automatizálása egyre hangsúlyosabban van jelen az iparban. Ahogyan más termelő berendezéseknél, a vízkezelő rendszereknél is szinte teljes mértékben megoldható az automatizált üzemeltetés és adatgyűjtés.

Az utóbbi évek munkaerőpiaci folyamatainak nyomán a manuális működtetésű berendezésekhez szükséges szakképzett munkaerő egyre nehezebben és drágábban érhető el. A megfelelően kiválasztott automata rendszerek segítségével minimálisra csökkenthető az üzemeltetéshez szükséges élőmunka igény.

A vízkezelő berendezések jelentős része működése során visszaöblítést vagy kémiai tisztítást igényel. Napjainkban is beszerezhetők a hagyományos technológiákhoz hasonló, az automatáknál kedvezőbb árú manuális működtetésű berendezések melyek kezelő személyzet hiányában üzemeltetési problémákat okozhatnak. Ezért érdemes figyelembe venni azokat a berendezéseket is, melyek automata öblítő- és tisztítórendszerrel segítik a hatékony és gazdaságos üzemeltetést.

Egy teljesen automatizált berendezés és a kezelő személyzetet igénylő berendezések közti árkülönbség sok esetben a szükséges személyzet néhány havi bérének felel meg.

Élettartam

Beruházás előtt tisztázni kell a berendezésektől vagy a komplett rendszertől elvárt minimális élettartamot. Környezetvédelmi és pénzügyi szempontból is fontos, hogy a berendezések minél hosszabb ideig megbízhatóan és gazdaságosan üzemeltethetők legyenek.

Bevált és kiforrott technológia

Bár a startupok és a villámgyors innovációk korát éljük, ám pl. az informatikához képest a vízkezelési technológiák terén kiemelten fontos a bevált és kiforrott technológia. Ezért minden esetben válasszunk hosszú távon gazdaságosan üzemeltethető megoldást és átfogó referenciákkal rendelkező beszállítót!

Az AQUA-FILT ipari vízkezelő berendezései kizárólag bevált technológiát és szabványos műszaki megoldásokat használnak. Rendszereinket minden esetben megrendelőink egyedi igényeire szabjuk, telepítést követő próbaüzem során finomhangoljuk. Megrendelőinket támogatjuk a termelés irányítási rendszerekkel történő integráció folyamatában is. Biztosítjuk a garanciális és garanciális időn túli karbantartás, szerviz és alkatrész ellátást.