Ivóvízkezelés
Az ivóvíz előállítása felszíni vagy felszín alatti vízbázisokból történik. A kezelés során eltávolításra kerülnek a szilárd lebegőanyagok, mikroorganizmusok és szerves vegyületek, valamint csökken az ásványianyagok, oldott gázok és nehézfémek koncentrációja (bejövő vízminőségtől függően).
Sok esetben nem lehetséges a környező vízhálózatokra történő csatlakozás, ezért a vízellátást helyben kell biztosítani az említett vízbázosikból.
Az ivóvízkezelés során fontos törekedni a víz ásványianyag tartalmának megőrzésére amely a víz ízét adja, valamint az emberi szervezet számára kulcsfontosságú tényező. Az alacsony sótartalmú víz hosszútávú fogyasztása immunrendszer gyengüléshez és megbetegedésekhez vezethet.
A következő felsorolás mutatja az ivóvíz szempontjából szennyező, legsűrűbben előforduló anyagokat:
| Vízminőség jellemző | Határérték | Mértékegység |
| szén-dioxid + metán | <0,8 | l/m3 |
| ammónia | <0,5 | mg/l |
| nitrát | <50 | mg/l |
| arzén | <10 | µg/l |
| vas | <200 | µg/l |
| mangán | <50 | µg/l |
| mikrobiológiai aktivitás | baktériumonként | |
| keménység | 5-35 | °GH |
| szulfát | <250 | mg/l |
| PFAS | <0,1 | µg/l |
Magyarországon az ivóvíz minőségét a következő kormányrendelet szabályozza: 5/2023. (I. 12.) Korm. rendelet
Jellemző felhasználási területek:
- üzemi ivóvíz ellátás
- települési vízművek
- állattartó telepek itatóvíz ellátása
- házi vízellátás